ÚJABB JOGTALAN INTERNETES KÖZLÉS...
- Tanulságból mindenkinek -
Sajnálattal tapasztalom hogy az Arvisura-Igazszólás már hosszú
ideje, hogy a http://www.arvisura.van.hu/etruszk-rokonok.htm web-címen [Szerk. Mgj.: azóta e szerzői jogdíj
kifizetése után hozzájárulásommal újra publikálható ezen a honlapon] közli egy, a folyóiratom egyik most már
archív, nem frissíthető web-lapján publikált régi esszémet – amelynek
olasz eredetijét új elérhetőségeimen ismét publikáltam az aktuális
működő linkekkel együtt -, s még a mai napig 2006. július 06-ig nem
fordult hozzám a beleegyezésemért, még utólagosan sem.
Hangsúlyozom, én nem küldtem el esszémet az Arvisurának
publikálás céljából az «ETRUSZK ROKONAINK - Egy kis linguisztikai
és történelmi reflexió gyanánt - » c. munkámat, és nekem nincs semmiféle kapcsolatom velük,
éppen ezért nagyon csodálkozom
ezen szerzői jogot sértő és
szerzői jogdíjat figyelembe nem vévő bátorságon. Ez utóbbit
illetően nemcsak mint esszém után járó szerzői jogdíj jár, hanem
még fordítói jogdíj is, hiszen bizonyos
fejezetek, sorok fordításaim eredményeként olvashatók magyarul. Ugyanez
vonatkozik az olasz eredetiben a magyar szövegek olaszra fordításására és az
olasz nyelvű eredeti cikkemre is. A szóban forgó munkámat 2003/2004 telén
publikáltam az Osservatorio Letterario folyóiratom számában (ANNO
VII/VIII – NN. 35/36
NOVEMBRE-DICEMBRE/GENNAIO-FEBBRAIO 2003/2004 FERRARA) olaszul, s interneten azonnal magyarul is, s ez utóbbit az Arvisura átvette a © (copyright) ellenére teljes egészében megkérdezésem, hozzájárulásom nélkül.
Jó dolog és hízelgő az elismertség, az írásaimra vonatkozó utalás,
hivatkozás, esetleg idézés. Mindenesetre ezekben az esetekben
félreérthetetlenül meg kell jelölni a forrást, idéző jelben feltűntetve
az átvett sorokat, de nem publikálható a teljes esszé. Vagy a bevezető
sorok vagy idézett sorok után a forrást mindenképpen meg kell jelölni, ahol a
teljes írás olvasható. De ebben az esetben nem erről van szó, hanem arról,
hogy munkámat egy az egyben publikálják, azt a látszatot keltve, mintha én
tagja lennék e társaságnak, mintha én jelentettem volna meg, vagy az én
hozzájárulásommal publikálhatták. Erről szó sincs. Ez egyáltalán nem felel
meg a valóságnak, s az «arvisura» szójelentésének sem,
azaz az «igazszólás»-nak sem.
Öt nappal ezelőtt, július 1-én írtam elektromos levelet az Arvisura-Igazszólás
honlap szerkesztőjének a honlapon található összes e-címére, kérvén ez ügy
békés rendezését és az engem megillető – nagyon is lojális (!) – jogdíj 15
napon belüli megfizetését. De még semmiféle visszajelzést nem kaptam.
A
Tisztelt Olvasók, szellemi termékeket jogtalanul felhasználók figyelmébe
ajánlom, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít senkit a törvény alól egyik
országban sem. Mivel közölték a munkámat, azért engem megillet a szerzői
jogdíj, még akkor is, ha a későbbiekben nem szándékoznak az érdekelt
honlapon megtartani. Nem a közlés időtartamától, hanem a közlés
tényétől függ a szerzői jogom érvényessége. Ennek megfelelően,
minthogy bizonyíték van arra, hogy munkámat közölték, engem megillet a kért szerzői jogdíj.
Ha megadott határidőn belül
nem történik meg, kénytelen leszek a megfelelő, ebben illetékes hatósági
szervekhez fordulni, hiszen itt szellemi termékről van szó, amelyet jogtalanul,
a szerzői jogot megsértve publikáltak (ld. az alábbi dokumentációt)...
Hangsúlyozom, hogy
az Osservatorio Letterario összes web-oldalain* és a személyes honlapjaimon, portáljaimon megjelentetett
írásaimra vonatkozóan az alábbiakat kérem figyelembe venni, amelyek a
portáljaimon és az Osservatorio Letterario fő honlapján is olvashatók:
Az
Osservatorio Letterario összes oldalain (beleértve a más
szervereken található**
oldalakat is) és a Testvérmúzsák
portálon megjelent tartalomból részletek a forrás megjelölése esetén
szabadon idézhetők. Publikálás céljából történő másolás TILOS! Az
elektronikus úton történő újramegjelenítés UGYANCSAK TILOS, helyette egy,
a honlapunkra és a pontos weboldalra vezető hivatkozást kell közzétenni,
beleértve a folyóirat más szervereken megjelenő Web-oldalait is. A
cikkek nyomtatott és internetes újraközlése - kivéve az ingyenes
megjelentetésre adott felhatalmazást, beleegyezést - csakis a szerzői
díj/honorárium kifizetése esetén lehetséges!
N.b. Ugyanez vonatkozik az Osservatorio Letterario-ban
publikált más szerzők munkáinak újraközlésére is: a szerzői jogdíj
őket illeti. (Kivéve ha az Osservatorio Letterario szerzői
másként nem rendelkeznek.)
Tehát,
az Osservatorio Letterario által megjelentetett művek a
szerzők saját tulajdona, s csak azok engedélyével, hozzájárulásával
jelentethetők meg máshol. Amennyiben valaki ezt megszegi, úgy a
szerző a hatályos törvények értelmében eljárást kezdeményez az Osservatorio
Letterarion publikált anyagot jogtalanul felhasználók ellen!
Ferrara,
2006. július 6.
©
Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda
*OSSERVATORIO LETTERARIO
(Rivista Letteraria e Culturale/Irodalmi és Kulturális
Folyóirat)
Home Page/Honlap - Pagina principale/Főoldal
Sintesi/Szintézis - Indice
Generale/Általános Útmutató
Galleria Letteraria e Culturale Ungherese/Magyar Irodalmi
és Kulturális Galéria
TESTVÉRMÚZSÁK - Portale Ungherese/Magyar portál (Portale supplementare in ungherese/Magyar nyelvű
kiegészítő portál)
** xoomer.virgilio.it-oldalak/ xoomer.alice.it-oldalak (bellelettere, bellelettere1, bellelettere2, gianobon) ARCHIVIO/ARCHÍVUM-DGL, ARCHIVIO/ARCHÍVUM-DGL1, ARCHIVIO/ARCHÍVUM-DGL2, ARCHIVI INIZIALI/KEZDETI ARCHÍVUMOK & PREMOTI/RÉGMÚLT ARCHÍVUMOK
FRISSÍTÉS:
Örömmel közlöm, hogy a szerzői jogdíj
békés rendezése, azaz annak megfizetése folyamatban van. (Az érdekelt tegnap
este vette fel velem a kapcsolatot.)
Ferrara, 2006. július 14.
Örömmel tudatom, hogy a szerzői jogdíj békés rendezése
lezajlott: annak megfizetése a Western Union szolgáltatáson keresztül már meg
is történt!
Köszönöm!
Ferrara, 2006. július 14. 23:53
P.S. Azt hittem, hogy
a szerzői jogdíj megfizetése lesz hosszadalmasabb, s erre kiderült, hogy
annak az olasz bank általi kifizetése
az. Az ezzel kapcsolatos kálváriám itt olvasható:
MIÉRT IS MENNÉNEK SIMÁN A DOLGOK?
avagy Western
Union olasz módra
2006. július 19-én a készségesebb magyar tisztviselőnőnek
köszönhetően reggel fél kilenc körül végülis hozzájutottam szerzői
jogdíjamhoz. A «futok a pénzem után, utol is érem talán...» c. slágerszöveg
ilyeténképpen módosítható:
« Pénzem után futottam, utol is értem nagy
bosszúsan...»
Ferrara, 2006. július 19. 10:33
Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda
Kapcsolódó témák:
Szatmári
Friss Újság: Tanulságos történet , Dokumentáció
a «Tanulságos történet»-hez, Illegális
publikáció (ahol a teljes tanulmányt
a szerző tudta nélkül publikálták, annak forrását meg nem jelölve), Egy régi
plágium esete